Az étrendünknek tagadhatatlanul egészségügyi hatásai is vannak, például a szív
működésére, a testtömeg indexre, a diabétesz kialakulására. Amit elfogyasztunk, az
az agyunk működését is befolyásolhatja; az egészségtelen táplálkozás növelheti a
pszichiátriai és neurológiai problémák kialakulását, mint például a depresszió, míg az
egészséges étrend megóvhat minket.
A Medscape News összeállított egy listát az ezen a téren végzett kutatások alapján,
mely segítséget nyújt, hogy milyen ételeket javasoljunk betegeinknek, ha az agy
egészségét szeretnénk szem előtt tartani.
Mediterrán ízek a depresszió ellen
Az Archives of General Psychiatry-ben publikált tanulmány szerint azok, akik
mediterrán jellegű étrendet követnek, tehát akik sok gyümölcsöt, zöldséget,
dióféléket, teljes kiőrlésű gabonákat, halat és telítetlen zsírsavakat – mint az olíva és
hasonló olajak – fogyasztanak, harminc százalékkal kisebb az esélyük a
depresszióra, mint azoknak, akik húsokban és tejtermékekben gazdag étrendet
követnek. Az olívaolajt fogyasztók körében kisebb az ischaemiás stroke esélye és az
enyhe kognitív zavar, valamint az Alzheimer-kór aránya is kisebb köreikben,
különösen, ha emellett aktívan sportolnak is.
Zsír: a jó és a rossz
Egy spanyol tanulmány arról számol be, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak
(diófélék, magvak, halak, zöldleveles zöldségek) és az egyszeresen telítetlen
zsírsavak (olívaolaj, avokádó, diófélék) fogyasztása is csökkenti idővel a depresszió
kialakulásának esélyét.
Ezzel szemben a transz-zsírok fogyasztása növeli a depresszióra való hajlamot és az
ischaemiás stroke esélyét is. Ezeket sokféle ételben megtalálhatjuk, például sok
csokoládéban is. Olvassuk el figyelmesen a csomagoláson, hogy tartalmaz-e transz-
zsírokat, amit fogyasztunk! A többszörösen telítetlen zsírsavak hiánya az étrendben
gyerekeknél növeli a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar esélyét.
Halolajjal a pszichózis ellen
Köszönhetően a többszörösen telítetlen zsírsavaknak, az omega-3-nak, a
halfogyasztás az agy sok betegségének gátat szabhat. Egy 2010-es tanulmány
rámutat, hogy a halfogyasztás csökkenti a pszichotikus szimptómák kialakulásának
esélyét, és párhuzamos kutatások is arról számolnak be, hogy a halolaj segít a
pszichózis megelőzésében az arra hajlamos embereknél. Bár még további kutatások
szükségesek, de néhány tanulmány szerint az eikozapentaénsav és dokozahexaénsav
omega-3 zsírsavak segítenek depresszió, pl. szülés utáni depresszió esetén, míg az
omega-3 hiány rizikófaktora lehet az öngyilkosságnak. Az olajos, hidegvízi halak,
mint például a lazac, a hering és a makréla tartalmazzák a legtöbb omega-3-at.
Bogyós gyümölcsök az oxidatív stressz ellen
Az antociánok olyan polifenolok, amik bogyós gyümölcsökben és más sötét színű
zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak. Ezek antioxidáns és
gyulladáscsökkentő hatása lassítja a kognitív hanyatlást. 2010-ben egy patkányokon
végzett kísérlet kimutatta, hogy a szeder, áfonya vagy eper fogyasztása megállíthatja
a korral járó idegifunkció-romlást, és a memóriában és tanulásban előálló
problémákat is megelőzheti. Ugyanez a csoport magas koncentrátumú eper, áfonya
és acai bogyókkal autofágiát ért el, ami a sejtek olyan tisztulása, amely során az olyan
proteinek is távoznak a sejtekből, amik a mentális hanyatlásért és a memória
romlásáért felelősek. Az oxidatív stressz oldásával ezek a gyümölcsök segíthetnek a
szív-és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is.
Teljes étrend
A megfelelő étrendben sok a gyümölcs, a zöldség, a teljes kiőrlésű gabona, a
minőségi húsok és a hal is. Az ilyen táplálkozás harminc százalékkal csökkenti a
depresszió és a szorongás kialakulását a nyugati étrendhez képest, ami feldolgozott
ételekből áll és telített zsírsavakban gazdag, írják egy 2010-es tanulmányban. A
feldolgozatlan vörös hús is védelmet nyújthat ezek ellen a betegségek ellen, bár a
legtöbb tanulmányban azt írják, a vörös hús nem egészséges. Dr. Felice Jacka a
Medscape-től ezt azzal magyarázta, hogy az állatok tartásának módja sokat nyom a
latban húsuk megítélésénél. Az ipari hizlalótelepeken tartott állatok életmódja és
étrendje csökkenti bennük az egészséges zsírok arányát és növeli a telített
zsírsavakét. A legeltetett állatok zsírsav-profilja sokkal egészségesebb.
Kávé a depresszió és a stroke ellen
A világ legnépszerűbb itala nem csak arra jó, hogy felébredjünk tőle. Egy 2011-es
meta-analízis alapján napi 1-6 csésze kávé fogyasztása 17 százalékkal csökkenti a
stroke esélyét. Bár növeli a vérnyomást, a kávébabokban található antioxidánsok
egészségesek, és az inzulin-érzékenység növekedését, és a gyulladásos
megbetegedések markereinek koncentrációjának csökkenését is segíti a
kávéfogyasztás. Egy másik, 2011-es tanulmány rámutat, hogy a nőknek, akik
naponta 2-3 kávét fogyasztanak, 15 százalékkal kisebb az esélyük a depresszióra,
mint azoknak, akik kevesebb, mint egy csészével isznak hetente. Az ital rövidtávú
hatásai a szerotoninra és a dopaminra gyakorolt hatásával magyarázható, a hosszú
távú pedig a benne lévő antioxidánsoknak és gyulladás-gátló hatásának is
köszönhető.
Még több antioxidáns – Csokoládé
A csokoládé – minél sötétebb, annál jobb – megköti a szabadgyököket, javítja az
endothel- és trombocita funkciókat, ami valószínűleg a flavonoknak, ezeknek a
növényi eredetű polifenoloknak köszönhető. Egy 2010-es, a European Heart
Journalban publikált tanulmány szerint napi 6 gramm csokoládé fogyasztása
felnőtteknél 39 százalékkal csökkentette a myokardiális infarktus és a stroke esélyét,
svéd szűrővizsgálatok adatait elemezve pedig azt mutatták ki, hogy 20 százalékkal
csökken a stroke esélye azoknál a nőknél, akik rendszeresen fogyasztanak
csokoládét. Bár a csokoládéról úgy tudjuk, hogy jó hatással van a közérzetre, Parker
és kollégáinak tanulmánya szerint ez a hatás nem tartós.
Mi az, amit ne együnk?
A telített zsírsavak és a finomított szénhidrátok rossz hatással vannak az
immunrendszerre, a neurotofinokra és az oxidatív stresszre is. Ezekről tudjuk, hogy
fontos szerepet játszanak a depresszió kialakulásában. Akbaraly és kollégái
tanulmányukban leírják, hogy a magas zsírtartalmú, tejtermékeket, finomított, sült és
cukros ételeket tartalmazó étrend nagyban növeli a depresszió kialakulásának esélyét.
Spanyolországban hasonló eredményeket mutat egy tanulmány, mely szerint az olyan
ételek fogyasztása, mint a pizza és a hamburgerek idővel depresszióhoz vezethet,
míg egy másik tanulmány nőknél mutatta ki a feldolgozott ételek fogyasztása
kapcsán a súlyos depresszió és a dysthymia esélyének növekedését.
Egy tavalyi kutatás a serdülők étrendjeit vizsgálva mutatott rá, hogy az
egészségesebben táplálkozó fiataloknál ritkábbak a mentális betegségek. A túlzott só
fogyasztásról már régóta köztudott, hogy növeli a vérnyomást és a stroke esélyét is,
de újabb tanulmányok rámutatnak, hogy a túl sok só, ahogy a transz-zsírokban és a
telített zsírokban gazdag étrend is, kognitív károsodáshoz vezethet.
Forrás: (DRportal.hu)
kamaszpanasz.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: