Régóta ismert, hogy a magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása jótékonyan hat a szív egészségére, eddig azonban csak találgatták, hogy milyen hatásmechanizmus állhat ennek hátterében.
A titok azonban nem titok többé: amerikai szakemberek egy most zajló tudományos konferencián jelentették be, hogy megfejtették az
étcsokoládét övező rejtélyt.
A Louisianai Egyetem szakemberei az Amerikai Kémiai Társaság most zajló ülésén ismertették, hogy mi áll a magas kakaótartalmú étcsokoládé szívvédő hatásának hátterében: eredményeik szerint az emésztőrendszer bizonyos baktériumai először „felfalják” a csokoládé összetevőit, majd olyan gyulladásgátló vegyületekké alakítják (erjesztik) azokat, amelyek jótékonyan hatnak a szívre.
A kakaóból a jó bélbaktériumok gyulladásgátló vegyületet termelnek.
A bélrendszerben élő baktériumok lehetnek „jó” baktériumok, és lehetnek „rosszak”. A „jó” baktériumoknak, mint például a
bifidobaktériumoknak a csokoládé igazi lakoma, így azonnal elkezdik feldolgozni azt, eközben pedig gyulladásgátló hatású vegyületeket
termelnek. Ezek a vegyületek ezután felszívódnak a szervezetben, így akadályozzák a szív- és érrendszer szöveteinek gyulladásos folyamatait,
ami hosszú távon a stroke kockázatát is csökkenti – mondta el a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy kutatásuk az első olyan vizsgálat, amely az
étcsokoládénak az emésztőrendszerben élő különféle baktériumokra gyakorolt hatását elemzi.
A kutatók vizsgálatuk során átalakított kémcsövekből álló „tápcsatornán” modellezték az emberi emésztőrendszert. Az így létrehozott
mesterséges bélcsatorna-utánzaton háromféle kakaóport küldtek keresztül, majd a nem emészthető anyagokat anaerob erjesztésnek vetették alá.
A magas kakaótartalmú csokoládé szerves részét képező kakaópor olyan antioxidáns hatású polifenolokat (pl. katekint vagy epikatekint) és kis mennyiségben étkezési rostokat tartalmaz, amelyek nehezen emészthetőek és rosszul szívódnak fel, azonban a bélcsatornába jutva a jótékony mikrobák azonnal kezelésbe veszik ezeket: a rostokat fermentálják, a nagy polifenol-polimereket pedig könnyebben felszívódó,
gyulladáscsökkentő hatást kifejtő kisebb molekulákra bontják.
Prebiotikumokkal kombinálva még erősebb a hatás.
A kutatás vezetője elmondta, hogy a kakaóban lévő rostokat prebiotikumokkal kombinálva különösen jó hatás érhető el, mert utóbbiak segítenek a polifenolok gyulladásgátló vegyületekké történő átalakításában.
A prebiotikumok olyan szénhidrátféleségek, amelyek különböző élelmiszerekben (pl. teljes kiőrlésű lisztben, babban, borsóban, fokhagymában stb.) fordulnak elő, és bár az emberi szervezet nem képes megemészteni őket, de a „jó” bélbaktériumok számára kiváló tápanyagot jelentenek. A felsoroltakon kívül kiváló prebiotikum-források a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a banán, az articsóka, a spárga, az olajos magvak és a zabpehely is.
A prebiotikumok emésztésekor a jótékony hatású bélbaktériumok szaporodásnak indulnak, és ellensúlyozzák a gyomor- és bélproblémákat okozó nemkívánatos baktériumok tevékenységét. Ha pedig a magas kakaótartalmú csokoládét szilárd gyümölcsök (például banán) fogyasztásával egészítjük ki, minden eddiginél pozitívabb hatás érhető el, ami új irányvonalat jelölhet ki a csokoládéipar számára – hangzott el az előadásban.
Egy korábbi kutatás egyébként előnyösnek találta a csoki almával való együtt fogyasztását is, a pozitív kölcsönhatások miatt ugyanis
erőteljesebb a vérrögképződést gátló hatásuk.
A csokoládé egyébként a kutatóorvosok és kémikusok egyik kedvelt vizsgálati területe. Az elmúlt években többek között kiderült, hogy flavonoid tartalmát tekintve a nagy kakótartalmú csokoládék egészségesebbek egyes gyümölcsöknél, valamint hogy a stroke és infarktus megelőzésében, a férfiak és a nők esetében is segít az étcsoki. Sőt, egy kutatás a csokoládét a köhögés csillapításában is előnyösnek találta.
Míg a probiotikumokkal jó baktériumokat vihetünk a szervezetünkbe, a prebiotikumok olyan természetes élelmiszer-összetevők, amelyek a
vastagbélbe jutva elősegítik a már a bélben lévő hasznos baktériumok szaporodását. Probiotikumokat elsősorban az erjesztett ételek
tartalmaznak, például a joghurt vagy a savanyú káposzta.
Az étcsokoládé gyógyító hatása.
A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség. Az
étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását
idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.
Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek
gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.
A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.
A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben
részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos
töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejű, ugyanolyan édes “álcsoki” szeletet kapott,
amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból.
Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból
naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket avilág legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.
A vizsgálók mérték az ütőerek tágulékonyságát és a vér alvadékonyságát, mind a rövid idejű csokievés után két órával, mind az egyhavi
csokoládézás végén. Az értágulat mindkét esetben igen kifejezetten jelentkezett az igazi csokoládé bevétele után, míg a csokoládé flavonol
hatóanyagainak hiányában semmi ilyen nem észleltek.
A vérlemezkék összetapadó képessége jelentősen csökkent, ami szintén igen kedvező gyógyszerhatást jelent. A kutatók kiemelik, hogy a hatás az egy hónapig tartó csokievés idején akár 12 órás szünet esetén is megmaradt. A csokoládé keringési elégtelenségben kiváló gyógyszernek
bizonyult.
Forrás: richpoi.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: