Életünk kilencven százalékát zárt térben töltjük. Hinnéd-e, hogy konyhánk levegője időnként szennyezettebb lehet, mint például a főutaké. Pedig lehet.
Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés
eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes
szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.
Ha dohányzunk, otthoni levegőnk fő szennyezőjét ne az utcán keressük. A dohányfüstben vagy 70 rákkeltő anyagot azonosítottak, és ezek a passzív dohányosokra is veszélyesek. Lehetne szépelegni arról, hogy a szobapáfrány majd oxigént termel, és megtisztítja a lakás levegőjét, de ez nem áll arányban a probléma súlyával. Legjobb leszokni a dohányzásról.
Forgalmas utak mellett és fűtési szezonban előfordul, hogy a szellőztetés szennyezi a lakásunk levegőjét. Szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat, formaldehidet, szálló port kaphatunk az utcáról. Célszerű figyelemmel követni a lakóhelyünk levegőszennyezettségi fokát, főleg, ha nagyvárosban lakunk. Ennek ellenére a lakásunk rendszeres szellőztetése fontos.
Az utcai nitrogén-oxidok forrása a járműforgalom. Mi azonban a konyhai földgáz égetésével az utcai légszennyezés sokszorosát tudjuk okozni. Ha pedig még olajban is sütünk, biztosak lehetünk abban, hogy egészségesebb a csúcsforgalomban, mint a konyhánkban. Ne használjuk fűtésre a konyhai gázt!
A port szintén kaphatjuk kintről, és termelhetjük a lakásban is. Előbbin az utca szennyezőanyagai, allergén pollenek tapadhatnak meg, utóbbi legapróbb háziállatainkkal, a poratkákkal van teli. Mivel nem szeretik a mosást és vasalást – vasaljuk is az ágyneműnket és ruháinkat! Ha nedves ruhával gyakran portalanítunk, tisztább lesz a levegőnk. De portaszító izéket ne használjunk, mert nem természetes anyagok.
Lakásunk nagy belső szennyezője lehet a fűtési rendszerünk, amennyiben az a lakótér levegőjét használja. Az ilyen fűtés esetében mindenképpen szereljünk fel szén-monoxid riasztót és gyakran szellőztessünk! Főleg ne égessünk műanyaghulladékot a vegyestüzelésű kályhában!
A kandalló, cserépkályha sok levegőt használ, különösen, amikor begyújtjuk. A modern betétek már biztosítják a külső levegő utánpótlást, de
utólagos beépítésnél figyelni kell! Inkább építtessünk be megfelelő légbevezetőket!
A konyhai szagelszívó is érdekes készülék. Miközben működik, szellőztetnünk is kell, vagy másképpen biztosítanunk a
levegőellátást. Máskülönben a 300 köbméter per óra teljesítményű készülékek szívóereje a konyhában lévő esetleges gázkazán kéményén
keresztül szívja vissza az égéstermékeket a helyiségbe.
Ha gyakran szellőztetünk, elkerüljük a penészedést. A penészgomba spórái a levegőnkben vannak, de elszaporodásukhoz párás környezet kell.
Különösen a jól szigetelt nyílászárók miatt kell sokszor szellőztetni, mert fennáll a veszélye, hogy a belső pára lecsapódik az utca felőli hideg
falakon, és a rejtett szegletekben, bútorok mögött megjelenik a zöldes penész.
Gyerekeink egészsége érdekében jobban tesszük, ha lecserélünk néhány műanyagot a lakásban. Ilyen a padlók borítására közkeletűen használt PVC, amelynek lágyítására olyan anyagot, a ftalátokat, használnak, amelyet az unióban már tilos műanyag játékok lágyítására alkalmazni. Minél
kevesebb mesterséges illatosítót használunk, annál jobb lesz. Egy szellőztetés csodát tesz a szoba levegőjével. Ha nem akarunk évekig
formaldehides kipárolgást szagolni, a tapétát is kerüljük.
12 egyéb tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért
A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15
Celsius-fokos a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés
mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.
Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.
Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát.
Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben.
Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat.
Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.
Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát.
A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki!
Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energia-megtakarítást is jelent.
Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
Aki kertes házban, vagy tetőtéri lakásban él, más módszerekkel biztosíthatja a friss levegőt otthonában, és tisztában kell lennie azzal, hogy
mi is a kéményhatás, melynek alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett
szellőzőcsatornán vagy nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik. Ehhez
függőleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetőtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetőtéri és homlokzati ablakot
vagy ajtót együttesen.
A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss
levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk.
Forrás: Richpoi.com